Főmenü:
Az alábbiakban ismertetjük a 2010. június-július hónapban elfogadott illetve előkészületben lévő gazdasági és pénzügyi törvénycsomag fontosabb részeit:
Főbb változások:
Bevezetik az adórendszeren kívüli kereset fogalmát, a banki különadót, a közszférában dolgozók 98 %-os különadóját, változik az ingatlan bérbeadás bejelentési kötelezettség és elszámolás, a költségvetési és iskolakezdési támogatások folyósításának feltételei szigorodnak, a társasági adó július 1-től 10 százalékra csökken, biztosítják a szabad párlatfőzés lehetőségét 50 literig, megszűnik a devizalapú jelzáloghitelezés és több kisadó.
Részleteiben:
Adórendszeren kívüli kereset
A jogszabály mind a foglalkoztató, mind a foglalkoztatott - aki tb-ellátásra nem lesz jogosult - számára adó-, valamint járulékmentessé teszi 2010. augusztus 15-től a háztartási munkát, amelyek körébe a természetes személyek számára végzett következő tevékenységek tartoznak: lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés és kertgondozás, amennyiben azt természetes személy(ek) nem vállalkozóként végzi(k).
A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1.000 forint regisztrációs díjat. A közteher megfizetésével a munkáltató mentesül: társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, és rehabilitációs hozzájárulás valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség alól, a munkavállalót pedig nem terheli nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
Ha a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás a terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Banki különadó
Különadót kell fizetniük a pénzügy szervezeteknek: 2010-ben két egyenlő részletben, 2010. szeptember 30-ig és december 10-ig és a 2010. évi adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni. Hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,5 százalék, biztosító esetén 6,2 százalék.
A pénzügyi szervezeteket 2011-ben 200 milliárd forint különadó terheli, amelynek részletes feltételeit külön törvény határozza meg, ahogy a 2012. évi különadó feltételeit is.
Társasági adó
A 2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forint adóalapig 10 százalékos adókulccsal adózhatnak azon vállalkozások, akik teljesíteni tudják az ahhoz szükséges feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulccsal. A 2010. július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra - már feltételek nélkül - 250 millió forint adóalapig 10 százalék az adókulcs, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék az adó.
2011-től 500 millió forintos adóalapig 10 százalékos lesz a társasági adó. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék marad. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozókra.
Ingatlan bérbeadás
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a magánszemélyek ingatlan bérbe/haszonbérbe adása esetén mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, és nem kell adószámot kérniük, ha e tevékenységre nem választják az áfa fizetési kötelezettséget.
Az szja-törvény módosításával a magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz nem kell egyéni vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyekre is.
Az ingatlan bérbeadási (egyéb szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló tevékenységként folytató magánszemélyek bevételükkel szemben értékcsökkenési leírást számolhatnak el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint.
Nem minősül egyéni vállalkozónak, aki ingatlan bérbeadási és/vagy a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenységéből származó bevételeire
1.az ingatlan bérbedásra vonatkozó jövedelemre vagy
2.az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy
3.a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja.
Az első lehetőség választása esetén a bevétel egésze jövedelemnek számít, az adó mértéke 25%. A második lehetőség esetén a jövedelem meghatározása történhet tételes költség elszámolás illetve 10%-os költséghányad alkalmazásával. Az előbbi esetben a költségeket igazoló bizonylatokat is meg kell őrizni. Az utóbbi esetben nincs szükség a költségek igazolására. Az így meghatározott jövedelem része az összevont adóalapnak és ennek megfelelő mértékkel adózik. A tételes átalányadózás választása esetén az adó évi összege szobánként 32.000.- Ft. Ez esetben is teljesíteni kell a más jogszabályok által megállapított adókötelezettségeket pl. számla és nyugta adási kötelezettség illetve a tevékenységgel kapcsolatos bizonylatokat meg kell őrizni. Mindezek figyelembevételével a javaslat egyszerűsítheti az adminisztrációs terheket, azt hogy kinek melyik megoldás lehet az adóterhek szempontjából kedvezőbb, egyedileg mérlegelendő.
Költségvetési támogatások
A központi költségvetésből a törvény szerint nem folyósítható támogatás addig, amíg a kedvezményezettnek adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, továbbá, ha jogosulatlanul vett igénybe korábban támogatást. Ez azonban nem vonatkozik a pénzbeli, szociális, a jóléti és a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokra.
Csökken a támogatások kedvezményezettjeit terhelő adminisztrációs teher: a támogató a folyósítást megelőzően elektronikus úton a kincstár, illetve az adóhatóságok tájékoztatása alapján ellenőrzi a köztartozást.
Iskolakezdési támogatás: szigorúbb feltételek augusztustól
Az iskolakezdési támogatás értékhatára a minimálbérhez kötött, a kedvezményes adózással adható összeg a mindenkori minimálbér 30 százaléka, azaz tavaly ez 21 450 forint volt, idén 22 050 forint. Egy gyermek után mindkét családi pótlékra jogosult szülő részesülhet iskolakezdési támogatásban, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy tanköteles korú gyermek iskolakezdését a munkaadók összesen akár 44.100 forinttal is támogathatják. A munkáltató az adót a kifizetett nettó juttatás után fizeti: 25 %-ot 22 050 forintig, efelett pedig a normál adózású cafetéria-elemekre vonatkozó 97,89 százalékos adót. Amennyiben tehát a munkáltató a lehető legmagasabb kedvezményesen adózó nettó értéket szeretné munkavállalójának adni, akkor ez neki 27 563 forintjába kerül majd.
Magyarországon jelenleg az a munkavállaló ígényelhet iskolakezdési támogatást, akinek gyermeke nem idősebb 23 évesnél. De a családok támogatásáról szóló törvény 2010. augusztus 30.-i hatállyal módosul és eszerint a juttatást már csak 20 éves korú gyermek esetében lehet igénybe venni. További feltétel a szülő jogosultsága családi pótlékra, valamint a munkáltatónak rendelkeznie kell a munkavállaló által aláírt nyilatkozattal, mely szerint a feltételeknek megfelel.
Jövedéki adó(szabad pálinkafőzés)
A jövedéki adóról szóló törvény módosításával - a törvény kihirdetését követő 45. naptól - adómentessé válik a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat, amely azonban csak személyes fogyasztásra szolgálhat. Magánfőzést folytatni csak a magánfőző személy lakóhelyén vagy ott lehet, ahol a gyümölcsöse fekszik. A pálinkafőző berendezés térfogata nem lehet nagyobb 100 liternél. A bérfőzdében lepároltatott saját gyümölcscefre is adómentes lesz évi 50 literig. Az egy háztartásban élők által főzött, illetve főzetett mennyiségeket egybe kell számítani. A magánfőzést három nappal korábban be kell jelenteni a vámhatóságnál.
Személyi jövedelemadó
98 százalékos különadó és bérplafon bevezetése
A kormány a törvénnyel bevezeti a közszférában a 98 százalékos különadót a végkielégítésekre (2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre): a közszférában foglalkoztatott magánszemélyeknek a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kifizetett juttatások 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó része után 98 százalékos különadót kell fizetniük, amit a kifizetőnek kell levonnia, bevallania és befizetnie. A kifizetőt a különadó-alap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli.
A különadó alapjába a bevétel 2 millió forintot meg nem haladó része nem számít bele, a 60 napra számított összegből a 2 millió forint feletti összeg ugyanakkor adóköteles. A különadó a törvény hatályba lépését megelőzően kifizetett jövedelmekre is érvényes, ez esetben az szja-bevallás határidejéig kell megfizetni.
A különadó szempontjából rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel - különösen a bér, munkadíj, tiszteletdíj -, amely a magánszemélyt a jogviszonyra tekintettel meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára megilleti. Nem számít be a különadó alapjába a jogviszony megszűnésének évére járó, szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom, illetve a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összege, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélye.
Szintén a kihirdetést követő naptól kétmilliós bérplafont vezetnek be a közszférában: a közszféra munkavállalóinál a havi munkabér az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre, az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra és a kormányhivatal alkalmazottaira is. A szabályokat a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis a plafont meghaladó munkabérek, illetmények a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bérplafon mértékére csökkennek.
A jogszabály a jegybank elnökének keresetére is bevezeti a bérplafont, ami vonatkozik az MNB alelnökeinek, a monetáris tanács további tagjainak, illetve a felügyelő bizottság tagjainak jövedelmére is. A PSZÁF elnökének havi jövedelme az előző évi havi átlagos bruttó kereset tízszerese, az alelnököké annak kilencszerese lehet.
16 %-os egységes SZJA kulcs
A kormány tervei szerint 2011. januártól egykulcsos 16%-os személyi jövedelemadó kerülne bevezetésre, közelebbről meg nem határozott családi adózási elemekkel.
Illetéktörvény
A törvény kihirdetését követő harmadik naptól illetékmentes lesz az egyenesági öröklés és ajándékozás: az illetéktörvény módosítása illetékmentessé teszi az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrészt, illetve ajándékot, szemben az eddigi szabályozás 20 millió forintos értékhatárig lehetővé tett mentességével.
A törvény szerint mentes az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése.
Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
Megszűnik a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó: a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt; a 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell megfizetni.
Azokon a településeken, ahol a kormány kihirdette a vészhelyzetet, az újjáépítés során a bontási, az elvi építési, az építési, illetve a használatbavételi engedélyért nem kell illetéket fizetni. A helyreállításnál a kormány megengedheti, hogy az általánostól eltérő, egyszerűbb tervezési, kivitelezési szabályokat alkalmazzanak.
Devizaalapú jelzáloghitelezés
A törvény kihirdetését követő napon megszűnik a devizaalapú jelzáloghitelezés: nem lehet jelzálogjogot bejegyezni magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé a tulajdonukban álló ingatlanra. A rendelkezés csak a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződésekre vonatkozik. A korábban megkötött devizaalapú kölcsönök kiváltására, valamint a fedezetcserére továbbra is lehetőség lesz. Azt is megengedi a javaslat, hogy ha a devizahitelen jelzálog van és másik adós lép az eredeti helyére - például eladják a lakást -, akkor a jelzálog továbbra is életben maradjon.
Vagyonadó és cégautó adó
Megszűnik a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó: a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt; a 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell megfizetni.
Átmeneti szabályként a nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi járművek, légi járművek (vagyonadó) 2010. második negyedévi adója még levonható a 2010. második negyedévi cégautó adóból változatlan feltételek mellett.
Megszűnő "kisadók"
TV-k üzemben tartási díja
A kormány augusztus 1-től átvállalja vendéglátósok és más kereskedelmi vállalkozók részére a televíziók üzemben tartási díja 2010-re esedékes összegének megfizetését. A hatályos költségvetési törvény szerint a kormány az üzemben tartási díjat a fizetési kötelezettség összege 60 százalékának kivételével vállalta át eddig; az üzemben tartási díj összege az idei évre havi 967 forint volt.
Megszűnik a
-Bérfőzési szeszadó,
-Épület idegenforgalmi adója,
-Vállalkozók kommunális adója,
-Nagy teljesítményű személygk., vízi- és légi járművek adója (vagyonadó megmaradt része),
-Vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulás.
Iparűzési adó
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény rendelkezései szerint a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok 2010. június 29-ével az önkormányzati adóhatósághoz kerülnek ismét.
Az ideiglenes és/vagy állandó jellegű iparűzési adót 2010. június 29-től már az önkormányzathoz kell befizetni.
A fizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat az állami adóhatóság átadja az önkormányzati adóhatóságnak, így, ha adózó június 29-től nem fizeti meg adóját vagy egyéb iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségét, akkor az önkormányzati adóhatóság késedelmi pótlékot számít(hat) fel rá, sőt ellenőrzési eljárás során adóhiányt is megállapít(hat).
A 2010. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleg szintén az önkormányzati adóhatósághoz fizetendő.